Aktuális augusztus 20.-i poszt, a tűzijátékokról, melyben körbejárjuk, hogy mi a baj velük, és mi nem igazán baj, csak jó téma sötétzöld huhogók számára.
Angyal-e a tűzijáték, akit ártatlanul meghurcolnak a hippi környezetvédők?
Nem, semmiképp sem. Valóban jut a légkörbe káros anyag, bár a cikkekben szereplő huhogástermékek nagy része már régesrég nem engedélyezett, így a legálisan vett tűzijátékban nem lesz. Hogy mi van benne, arról a továbbiakban még írok.
A másik vádpont a por: ez ténykérdés, bár a mennyisége hatalmas mértékben függ a használt pirotechnikai eszköz összetételétől. A por a füstből ülepedik, akár napokkal később is. A por okozója elsősorban a hagyományos lőpor és a papír vetőcső. A lőpor kiváltható szerves égőanyagokkal, pl. cellulóz és nitrálósavak reakciójával elkészített nitrocellulózzal, ami intenzívebben is ég, és nem termel füstöt. Viszont jóval drágább, így az olcsóbb tűzijátékokban nem ez van, illetve instabilabb, így a házi (I és II kategóriájú) tűzijátékokban is ritka.
Az engedéllyel vásárolható és alkalmazható nagytűzijátékokban ugyanakkor ez egyre jellemzőbb. Ennek az is az oka, hogy a nagy mennyiségű füst lerontja az élményt, ezért manapság már egyre inkább NC-s (nitrocellulózos) tűzijátékot részesítik előnyben a nagyobb rendezvényeken, városi tűzijátékoknál. Ez csökkenti a füstkibocsátást, a nagy tűzijátékok esetében. A kertből reptetett, kisebb, olcsóbb eszközöknél persze nagyobb az esélye a lőpornak (fel kell tűntetni a csomagoláson, tehát lehet ellenőrizni.)
Mérgező perklorátok: a tűzijátékban azért van perklorát, hogy az égés során oxigént adjon le, ezzel elősegítse a fényjelenségeket, a tűzijáték teljes égését. A perklorát valóban mérgező, ha valaki pl. kienné a tűzijátékcsőből. Azonban ez az anyag a robbanást követően teljesen elbomlik, KCl és oxigéngáz lesz belőle. (KClO4 -> KCl + 2O2)
A KCl nem mérgező, tömegesen előforduló természetes anyag. Ez a rész tehát teljesen huhogás
Hang és fény: mindenképpen tekintettel kell lenni arra, hogy a velünk élő társállatokat zavarhatja a hang. Sajnos nincs tuti módszer, amivel elsősorban a kutyákat biztosan meg lehetne óvni a stressztől. Az ő érdekük is az lenne, hogy a tűzijáték szabályozott, előre bejelentett keretek között maradjon, amikor a kutyatartók felkészülhetnek erre. A teljesen váratlan tűzijátékok nehézséget jelentenek a fényre vagy dörejre érzékeny epilepsziások és más szenzoros túlérzékenységben szenvedők számára.
Mi a helyzet a nehézfémekkel?
A fémek jórészt lángszínező anyagok, amelyek azért vannak a tűzijátékban, hogy a "csillagok" színesek legyenek. A lángfestés alapja egy atomfizikai jelenség: a hő hatására az atom (vagy molekula) egyes elektronjai magasabb energiaszintű pályára lépnek (gerjesztődnek), ahonnan a fizika törvényei miatt igyekeznek vissza a helyükre (alapállapotba). A lángfestő anyagok a visszalépéskor olyan fényt bocsátanak ki, ami a látható tartományba esik, és valamilyen színnel érzékeljük.
Így festi a lángot pl. a konyhasó is, illetve a benne lévő nátrium. Próbáld ki: gyújts gázlángot a tűzhelyen: szórj bele 3-4 picike sókristályt: intenzív narancssárga lesz az amúgy erősen kék gázláng, mert a nátrium lángfestése nagyon erős. (Pontosan ilyen színűek a -már egyre kevésbé elérhető- narancsásrga fényű ún nátriumgőz lámpák, közterületen.)
Hasonló módon a színes lángokat fémsókkal érik el. A nagyrészük egyébként nem nehézfém, ahogy a Na sem az, és nem káros. A szikrázó csillagokat, és a koncertek show elemeként felvillantott erős fehér 'ágyút' magnéziummal csinálják. Híres piros lángfestő a stroncium.
A legnehezebb egyébként a kék és a lila láng, amit ma is réz sók (főleg klorid és oxiklorid) felhasználásával tudnak csak előállítani (ez valóban nehézfém). Korábban ólom, rubídium, arzén (arzenát), foszfor, szelén, sőt cézium sókat is használtak, ezeket már régóta nem használják. A lángfestő anyagokból egyébként nem kell túl sok, nem ezek adják a rakéta fő tömegét.
Mi van még?
Balesetek: főleg a besült (fel nem robbant) töltetek okoznak balesetet, főleg akkor, ha egy telepet az utcán ellő valaki, majd a szemetet otthagyja... Ebben a szemétben a ronda látványon kívül veszélyes maradékok lehetnek. Évente átlagosan 7 ember hal bele ebbe a játékba Amerikában, és csaknem 13 000 sérülés történik. Sokkal felelősségteljesebben kellene kezelni ezt.
Szemét: ugyanitt: rettenetesen néz ki egy-egy közterület egy nagy ünnep után, amikor mindenki úgy gondolja, hogy az ottmaradt anyagokat majd valaki más eltakarítja... Ez őrületes felelőtlenség (ld. előző bekezdés.)
Ózon: ez is felkapott téma, mivel az ózon belélegezve káros, az ózonnak alapvetően csak a magas légkörben örülünk. Az ózon leginkább a papír vetőcsöves, alacsony energiájú tűzijátékokból ered, forrás ez egy újabb érv, hogy ne használj ilyeneket. Az ózont egyébként felesleges túlmisztifikálni, megfelelő szellőztetés szükséges, de a tűzijáték ózontartalma el fog bomlani különösebb dráma nélkül (kétatomos oxigén gázzá). (Az ózon sokkal károsabb az egészségre pl. zárt pici fénymásoló lukakban, nyomtatószobákban, ahol gyakran a szagát is érezzük...)
Akkor végül mi legyen a tűzijátékkal?
A lényeg a mérték lenne. A tűzijáték attól lett sok zöld támadás forrása, hogy ezt is túlhasználtuk: Július 4-én Amerikában többszázezer tonna tűzijátékot lőnek a levegőbe, óriási mennyiségű káros kibocsátással, mivel a legtöbb tűzijáték hagyományos lőporos, otthonról indítható darab. Ráadásul olcsóak is nagyon, így egy átlag amerikai család őrületes mennyiséget lövöldöz el.
Ha leállnánk a kertben/erkélyen/utcán lövöldözéssel, beérnénk azzal a többszáz, profi pirotechnikus által kialakított, minőségi anyagok felhasználásával, előre egyeztetett időben bemutatott nagyobb tűzijátékkal, akkor az élmény is megmaradna meg a környezet egészsége is. Ráadásul sokkal korrektebb lenne az állatokkal, érzékeny emberekkel szemben is. Ráadásul jelentősen csökkene a balesetek és sérülések száma is, nem is beszélve a szemét mennyiségéről.
PS: tudtad, hogy a tortatűzijáték is pirotechnikai anyag?:) Vajon mi van benne? :) Olvass utána!
Minden további ötletedet várjuk zárt Facebook csoportunkban is! Gyere, csatlakozz:
