A világoszöld csoportban már többször előkerült a nagy kérdés, hogy a környezet szempontjából mikor teszünk jobbat, ha kínából rendeljük, vagy ha ugyanazt megvesszük egy magyar kereskedőtől drágábban?

A kérdésnek nyilván van egy anyagi vonzata, erre majd a végén kitérek, de nekiálltam annak, hogy kiszámoljam a környezeti terhelést, és itt most elsősorban a szállítás karbonlábnyomát. Ebben a cikkben erről a számításról fogok beszámolni.

Miért van egyáltalán különbség a lábnyomban?

Leginkább a szállítás módja miatt. Az Aliról vagy kínai Ebay eladóktól rendelt termékek általában Kínából légipostai küldeményként érkeznek. Ennek elsősorban az az oka, hogy a pár dolláros minicsomagok konténerezése, behajózása átrakása, és raktárba szállítása nem kivárható idő lenne.

Az európai nagykereskedők viszont konténérszámra rendelik az árut, ami gyakorlatilag mindig hajón, esetleg vasúton érkezik. kisebb részben hozzájárul, hogy másféle üzemanyag, kihasználtság, üresfutás jellemzi az egyes szállításokat. A repülőgépeknél pl. gyakorlatilag nincs üresfutás, vasúton és főleg hajón jelentősebb, mivel nem szállítunk ugyanannyi árut Európából hajón Kínába, mint onnan ide. (Üresfutásnak azt nevezik, amikor a fuvareszköz nincs megrakva, pl. lerakta a rakományt, de még nem vett fel újabbat.)

Hogyan számolunk lábnyomot?

Ahhoz, hogy össze lehessen hasonlítani egyes szállítási módok kibocsátásait, először is jól kell megbecsülni a szállítási módtól függő paramétereket, hogy ezekkel a számítás közelítsen a valósághoz. Pl. figyelembe kell venni, hogy egy Budapestre feladott konténer nem tud tengeri hajón Budapestig jönni. Ebben a példában most úgy számoltam, hogy a szuezi csatornán át a koperi kikötőbe érkezik, ahonnan teherautó hozza majd tovább az árut. Ezt a kis többletet hozzáadtam a tengeri szállításhoz, hogy egyszerűbb legyen, majd látni fogjuk, hogy nincs különösebb jelentősége.

A számítás során meg kell határozni, hogy pl. milyen a teherautó kibocsátása, mennyire jó motorral megy. Az egyszerűség kedvéért EURO4-es motorral számoltam, de sok fuvarozó már ennél jobb kibocsátási normájú vontatókat használ.

A vasúti szállításhoz meg kell határozni a vonat tipusát, és az elektromos (villany) szakaszok hosszát, illetve az adott országban az energiamixet a elektromos továbbítás lábnyomának számításához. Nem mindegy ugyanis, hogy a villanyvonat az áramot milyen erőműben termelik: egy szenes erőműből származó villanyvonal más terhelést jelent, mint pl. egy atomerőművi. Ehhez a célországok energiamixeit lehet használni, ami elég jó közelítés.

Szerencsére nem nekem kell zsebszámológéppel összeadogatni egy kazak dízelvonat lejtőviszonyait, erre szabványos szoftverek érhetőek el, amiket a világ nagy szállítmányozói is használnak.

A számítási módszerről pl. itt van egy rövidített leírás

Miért kell szabványos számítási módszer?

A számítási módszer szabványos, pontosan azért, hogy mindenki ugyanazt számolja bele, és ugyanolyan szabályokat tartson be, ezáltal az eredmények egymással is összevethetőek lesznek. Több szabvány is létezik, Európában a legelterjedtebb az EN 16258 szabványa, amit a Magyar Szabványügyi Testület is kiadott magyar szabványként, angol nyelven, elérhető itt. De gyakran használják az ISO szabványát is, ami alapvetően a termékek karbonlábnyomának meghatározására szolgál: ISO 14067:2018 . (Elérhető itt) Ez az ISO üvegház szabványsorozatának a tagja.

A szabványos módszerek összehangolásából valamit a topográfiai, kikötőlogisztikai és más intermodális szempontokat is figyelembevevő szoftrverek értő képzben nagyon pontos becsléseket tudnak adni.

Vegyünk egy példát:

Szállítsunk el 10 tonna tipikus Aliexpress terméket egy szabványos konténerben Shanghaiból Budapestre.

Ez azt jelenti, hogy a termékek nagyjából darabonként vannak csomagolva, és nem ömlesztve szállíthatók, mint pl. 10 tonna szén, nem lehet annyira telerakni a kontlnert, mintha pl. zsákos cement lenne benne. Ezért 10 tonna az kb reális egy konténer töltőtömegére.

A konténer legyen szabványos (ún 20 lábas vagy 1 TEU-s) tengeri konténer, amit hajón, vasúton és konténersasszén (teherautón) lehet Kínából Budapestre hozni. A légi teherszállításhoz másfajta konténereket használnak, ezt úgy vettem figyelembe a számításnál, hogy egy kicsit növeltem a konténer megrakási arányát, mert a légi konténert jobban meg tudják tömni.

Útvonalak és távolságok

Figyelmbe kell venni nyilvánvaló módon az útvonalat. Hajóval értelemszerűen hosszabb az út, és van egy szakasza, amit teherautón tesz meg a vizsgált kis konténerünk. Vonattal és közúton az általánosan elterjedt útvonalakat a tervező alkalmazás ajánlja fel, de nyilván módosítható, ha szükséges, pl. egy köztes lerakóhely miatt. Én most az optimális útvonalat választottam, és eltekintettem magának az átrakásnak a kibocsátásától. (Pl. tengelytávok változása miatt a konténert többször át kell rakni, és a daru is fogyaszt valamennyit, de az útvonalhoz képest elhanyagolhatót.

A legrövidebb út repülővel van: kb 8500 km, hajóval pedig kb 15 000 km a Szuezi csatornán keresztül.

Egyéb paraméterek: Ha valaki részletesebben kiváncsi, hogy milyen paraméterekkel számoltam, itt megnézheti egy vizualizációban

WTW Well-to wheel: ez a kifejezés azt jelenti, hogy az üvegházhatás és az energia szükséglet számításakor figyelembe vesszük az üzemanyag előállítási, és töltési helyre szállítási költségeit is a forrástól a szállítás végéig.

Ennek két része van: az üzemanyag előállítása és a szállítás kibocsátása. A CO2 ekvivalenst szakmailag helyes módon a teljes életszakaszra kell számítani. Tehát pl. a kerozin kitermelésének, feldolgozásának, tárolásának, reptérre szállításának is van kibocsátása, és ehhez járul hozzá a repült út kibocsátása. Ez ugyanígy igaz minden szállítási módra. Ez az ábra magyarázza ezt egy kicsit szemléletesebben:

forrás: europa.eu

Eredmények

Teljes energiaszükséglet az egyes szállítási módoknál:

Ez az ábra figyelembe veszi azt, hogy az egyes üzemanyagok más hatásfokkal, más fűtőértékkel rendelkeznek. Jó irányzék a teljes kibocsátás értékeléséhez. 

CO2 ekvivalens kibocsátás

Ez a kibocsátás az üzemanyagok egyéb üvegházhatású összetevőit is CO2-ra átszámolva veszik figyelembe. Ez az a paraméter, ami leginkább megmutatja, hogy a szállítás milyen széles skálán változtatja az ökolábnyomát. Nem azért, mert a hajó annyival hatékonyabb motorral működne, hanem azért,  mert ezeken a tengeri konténerszállító járműveken elképesztő mennyiségű áru szállítható, szemben egy repülővel, ahol a 10 tonna már átgondolni való mennyiség. 10 tonna áru elszállítása repülővel 65 tonna CO2 ekvivalenst jelent! 

Kéndioxid kibocsátás

A kéndioxid kibocsátást azért fontos tudni, mert ez közvetlenül okozza a csapadék elsavasodását, és főleg akkor káros, ha lakott területek környékén kerül a levegőbe, mert emberek számára elsősorban belélegezve veszélyes, de az erdők sem örülnek a savas irányban eltolódott csapadéknak. A szárazföldi üzemanyagokból ezért a ként eltávolítják, hogy ne okozzanak ilyen problémát. A tengeri üzemanyagból viszont nem. A probléma elsősorban a kikötők környékén jelentkezik, de ott az élővilág minden más okból is túlzottan háborgatott, nem ez jelenti a legfőbb problémájukat.

Por és egyéb részecskék

Amiben viszont már szinte beéri a repülést a tengeri szállítás, az a por kibocsátás: ezzel szintén azért nem nagyon foglalkozik senki, mert a tengeri ökoszisztéma számára az egyéb szennyezésekhez képest (pl. motorolaj, egyéb hulladék) elhanyagolható, de városokban, így közúton, vasúton és sűrűn lakott részeken légi úton is számottevő légszennyezést jelent.

Magyarázatok, tanulságok

Gyorsan felmerül a kérdés, hogy minek ezt vizsgálni az Aliról rendeléshez. Az Aliexpress-ről 2018-ban 150 millió rendelés törént, amiket gyakorlatilag 100%-ban légi úton adtak fel. Részben azért, mert minden más útvonal sokkal lassabb, és emiatt a vevők számára  a most szokásos 3-5 hétnél is jóval hosszabb lenne a szállítási idő, de méginkább azért, mert a kicsi csomagok tengeri konténerben szinte kezelhetetlenek így.

Ezzel szemben egy nagykereskedő gyakorlatilag sosem rendel légi úton, mert 10-100 tonnákat rendel egyszerre, amit nagyságrendekkel olcsóbb hajón szállíttatni, a szállítási ideje pedig tervezhető. A hajóval európába hozott árut nagy arányban közúton vagy vasúton terítik Európán belül, ami így együttesen hatalmas mértékű karbonlábnyom spórolást jelentenek.

Manapság rengeteg tengeri úton beszállító nagykereskedés érhető el Európában, mert a Kínában gyártott áruk uralják a piacot. A nagykereskedők az árut nem ingyen szállíttatják, és szabályosan bevámolják az EU területére. Ezzel szemben a Kínából ingyenesen ideszállított kicsi csomagok fuvarköltségét részben a kínai állam, részben a címzett államok postaszolgálata támogatja. (Ez utóbbi azért van, mert a kölcsönös postaelszámolás abból indul ki, hogy ugyanannyi levél megy A-ból B-be, mint B-ből A-ra. Ez a kínai kiscsomagokra nyilvánvalóan nem igaz.) 

Mire figyelj, amikor rendelsz valamit

Azzal nem lehet vitába szállni, hogy közvetlenül rendelni egy kínai kereskedőtől sokkal olcsóbb, főleg, amig a magyar közterheket sem kell megfizetni. Ebben a blogban viszont azt vizsgáltam, hogy mennyire szennyező a légi úton feladott kiscsomag, amit nem lehet hatékonyan szállítani más módon.

Amikor rendelsz, gondold végig, hogy az egyéb erőfeszítéseidhez képest a kínai rendelés milyen nagy ökolábnyomot jelent mégis, ráadásul elkerülhetőt.

UPDATE: Dóra kommentje alapján: Kezdd azzal az alapvetéssel, hogy attól még mert valami olcsó, nem biztos, hogy kell neked egyáltalán. Ha kevesebbet holmit veszel, eleve jobbat teszel.

Amikor vásárolsz valamit, azt kell megpróbálni eldönteni, vagy megtudni, hogy az adott webshop honnan vásárol. Ha Kínából közvetlenül, kis tételben légi úton beszállítva, akkor nagyjából nem nyertünk semmit. Ha viszont európai nagykerektől vásárol, akkor általában az a része is biztonságosabb, hogy nem tesz a piacra olyan árut, amiért a termékfelelősséget nem tudja vállalni. (Ez persze nincs mindig így, de általában.)  

Nagyon nagyon sok termék esetében a kínai termék nem jobb, sőt rosszabb, mint egy hazai vagy helyben közel előállított termék. Legtöbbször azért olcsóbb, mert nem etikus körülmények között készült. Amikor úgy döntesz, hogy szükséged van valamire, nézz körül, hogy helyben elérhető-e és belefér-e neked az ára, gondolva arra is, hogy ezzel a lépéssel valóban érdemi lépést teszel a fenntarthatóság érdekében. (Szemben egy sor más, olykor egészen kényelmetlen megoldással, amit olvasni lehet a zöld életmód cikkekben.)

Mire figyelj, ha webáruházad van

Ma már egyáltalán nem feltétlenül igaz az, hogy közvetlenül Kínából megéri rendelni. A szállítási és egyéb költségek figyelembevételével illetve a kínai kereskedők egyre növő árait látva egyre nyilvánvalóbb, hogy érdemes utánanézni egy európai beszállítónak. Ha ugyanazt a terméket ő szállíttatja és lépteti be az EU-ba, akkor rólad egy csomó gond eleve lekerül, hiszen te egy jól azonosítható EU cégtől veszed az árut, aki a továbbiakban felelősségre vonható, reklamációt lehet vele kezelni, stb.

Természetesen amikor már konténernyi mennyiségekről van szó, akkor már a közvetlen vásárlás is reális, de ekkor mindenképp megfontolandó a hajón -esetleg vasúton - beszállítás, már  ha szempont az ökolábnyom.

Legyen az.

Ha szívesen olvasnál hasonló cikkeket, csatlakozz a kedves és világoszöld csoportunkhoz: